A Nemzetközi Horvát Virágkötészet Kupán az Euroskills versenyre készülő Nagy Péter képviselte hazánkat. Ezen a versenyen is, mint általában a megméretések kedvelt témája, itt is készültek téralkotások. A hatalmas Diokleciánusz palota impozáns hátteret nyújtott a munkákhoz.

Ezt mondta legutóbb Gombás Attila, az MVVSZE elnöke. Nehogy állandóan csak a rossz dolgokról, a hibákról beszéljünk, legyen az újságban egy kis lelkesítő, buzdító írás is. Éppen kapóra jött a téma, hiszen a nőnap alig múlt el pár nappal, s máris mindenki arról beszélt, hogy milyen volt a forgalma, mennyit árult.

Az éjszakába nyúló virágkötészeti programot szervezett a Dunavirág Centrum Szigetszentmiklóson. A fergeteges esküvői bemutatón Mezőffy Tamás és Kiss Attila virágkötőkön kívül nagy szerep jutott Janónak a fodrásznak és a ruhákat, csokrokat bemutató manökeneknek is.
A műsort Szabó János vezette.

Az est főszereplői: Kiss Attila, Haszeg János (Janó) és Mezőffy Tamás

A virágkötő-berendező szakos diákok nagy megméretése a gyakorlati vizsga. Így volt ez Szombathelyen, a Herman Ottó Szakképző Iskolában is, ahol Nyírvári Andrea az esküvői virágdíszítést kapta feladatául. A témát kiválóan megoldó diáklány elkészült alkotásait mutatjuk be ezúttal.

  Andrea még a vizsga kezdetekor is izgult,
hogy a nehéz feladattal miként birkózik meg.

A virágkötészeti bemutatókon, kiállításokon egyre gyakrabban lehet találkozni a szorosan egymás mellé rakott virágokból álló díszekkel. Ez a virágelrendezési divat az 1700-as évek végéből és az 1800-as évekből maradt ránk. Időnként, modernizált formában, felbukkan egy-egy rég elfelejtett virágkötészeti mód. Így van ez a klasszicizmus korából származó jellegzetes, szabályos formát mutató virágdíszekkel is. A tálak és a vázák antik időket idéző alakja és a hozzá kapcsolódó alkotási zárt forma a mai bemutatók kedvelt témája. Talán azért, mert egyszerű összeállítani, vagy kereskedelmi szempontból előnyös, mert sok virág kell bele, de mindenképpen reneszánszát éli.

Általában a virágüzletekben egy-egy nagyobb ünnep után, amikor gyertyát is használnak, a megmaradó készleteket elpakolják, mondván, ha majd kell, akkor ismét előveszik. Ez nagyon rossz üzletpolitika, mert a vevő elől elteszik az árut, nehogy eszébe jusson gyertyát kérni. Pedig nemcsak karácsonykor, húsvétkor és Valentin-napon kell a fény az asztalra, hanem az egyszerű hétvégi étkezések, a vacsorák, a születésnapok stb. se maradjanak gyertyafény nélkül. Évközben miért nem árusítanak a virágüzletek gyertyás virágdíszeket? Miért hiányzik az esküvői asztalról is a gyertya? Váljon a lakás, az emberek élete szerves részévé a gyertya, ezért többféle alakú, sokféle színű gyertya kínálja magát a virágüzlet polcain!